Megjelenik a 243. sz. rendelet az elismert felekezetek püspökségeinek számáról és a főpapok kinevezéséről. Mivel az augusztus 4-i törvény szerint legalább 750 ezer hívővel kell rendelkezzen egy-egy püspökség, a 17-én kelt rendeletben a római katolikus egyháznak csak két egyházmegyéjét: a gyulafehérvári püspökségét és a bukaresti érsekséget ismerik el (jóllehet ez utóbbi híveinek száma alig haladja meg a százezret). Bár a kolozsvári református egyházkerület lélekszáma sem éri el a fenti küszöböt, azt mégis elismerik püspökségnek, a nagyváradi azonban csak szuperintendenciaként ismerik el. "Nyugdíjazzák" Scheffler János szatmári, és Pacha Ágoston temesvári római katolikus püspököket, Alexandru Cisar bukaresti katolikus érseket valamint 3 görög-katolikus püspököt. Ettől kezdve az egész országban 3 - a kommunista hatalom által elismert - katolikus főpásztor marad szolgálatban: Márton Áron gyulafehérvári, Anton Durcovici jászvásári latin-, és Iuliu Hossu kolozsvári görög-katolikus püspökök. - 1948. december 12.
1949. április 5.
Letartóztatják Bogdánffy Szilárdot, Scheffler János szatmári püspök titkárát, akit Bukarestben Gerald Patrick O' Hara, a nunciatúra régense még 1949. február 14-én titokban fel szentelt Scheffler utódává. Bíróság elé nem állítják, a nagyenyedi börtönben hal meg 1953. október 3-án. - 1948. december 12.
1950. május 23.
Kőrösbányára internálják dr. Scheffler János szatmár-nagyváradi megyéspüspököt. - 1950. június 24.
1952. március 11.
Letartóztatják a Körösbányára internált dr. Scheffler János szatmár-nagyváradi római katolikus megyéspüspököt. Szeptember 12-én - több klerikus társával egyetemben - Jilavára hurcolják. - 1952. december 6.
1952. december 6.
A jilavai börtönben meghal Scheffler János (1887-1952) szatmári római katolikus megyéspüspök. ? 1952. február 22.